1940-ben létesítettek először egy füves repteret Kiskunlacházán, majd 1944-ben lebetonozták.
1945 elején a 10. csatarepülő hadtestparancsnokság és két vadászrepülő ezred, a 611. és a 659. települt rövid ideig a repülőtéren. A front előrehaladtával a vadászok áttelepültek Börgöndre. A háború befejezésekor a repülőtér üresen állt. 1957-ig egy magyar vadász-, majd egy felderítőezred használta a repülőteret. A forradalom után, 1957 májusától a MiG-17F gépekkel felszerelt 14. (szovjet) gárda vadászezred települt ide. 1959-ben az ezred állománya tíz MiG-19P és húsz MiG-17F típusú gépből állt. A hatvanas évek elején települt ide a 315. gárda felderítőezred Jak-25RV típusú gépekkel. 1962-ben gépcsere történt: tíz MiG-21F/U, tíz MiG-19P és tíz MiG-17F érkezett. 1965-ben a vadászezred gépállományát egységesen MiG-21PF típusra cserélték, de a felderítők továbbra is a Jak-25RV-vel repültek.
Kiskunlacháza és Tököl közelsége miatt, ha déli szél fújt, és Tököl a megszokott 32-es pályairány helyett a 14-es irányt használta felszállásra, a két repülőtér iskolaköre fedte egymást. Ezért ilyenkor "Lacháza" nem repülhetett. A felesleges kockázatok elkerülésére az 1965. május 3-án kiadott "Repülési napok elosztása az MN és a DHDSCS légierői között" című utasítás szabályozta, hogy az egyes repülőterek mely napokon repülhettek, és mely feladatra melyik légteret használhatták. Kiskunlacháza kedden és csütörtökön, Tököl pedig hétfőn, szerdán és szombaton repült. Természetesen ez az utasítás nemcsak ennek a két repülőtérnek a repülési rendjét határozta meg, hanem az országban lévő valamennyi magyar és szovjet repülőtérét.
1970-ben kezdték a repülőteret
korszerűsíteni. Megkezdődött a fedett bunkerek építése a fokozatosan lecserélődő gépállomány részére. 1970-ben érkezett a MiG-21PFM, 1972-ben a MiG-21SM és 1973-ban a MiG-21UM.
1975-ben a 21-es állományt váratlanul lecserélték MiG-23M/UB-ra, majd később megjelentek a MiG23ML/MLD változatok is.
1984-ben a beton felújítási munkálatainak idejére a MiG-23-asokkal felszerelt ezred (a Jak-25RV-k ekkor már nem voltak itt) egy évre Tökölre települt.
1986. augusztus 14-én derült ki, hogy mi volt a sürgős betonrekonstrukció oka. Ezen a napon megérkezett Lacházára az első öt MiG-29-es (01-05). A MiG-23-asok lecserélése közel egy évig tartott, havi öt-nyolc gépcserével.
1986-ban - szintén betonfelújítás miatt - a tököliek vendégeskedtek Kiskunlacházán. A Pestvidéki Gépgyár (a MiG-21-esek javítóüzeme) szintén a tököli repülőtérről végezte a javítás utáni berepüléseket. A gyár a betonfelújítás idején - a Déli Hadseregcsoport különleges engedélyének birtokában - kényszerűségből szintén Kiskunlacházán végezte el a szükséges berepüléseket. Az első időben a gyárban elkészült gépeket országúton, autóval vontatva szállították Kiskunlacházáig, csak 1987 tavaszán kapták meg a gyári berepülők az engedélyt, hogy a tököli füves kényszerleszálló mezőről szálljanak fel, és repüljék át a gépeket Lacházára. A tizenöt hónapig tartó felújítás alatt 21 gépet 108 felszállásból repültek be a PG szakemberei Kiskunlacházán, ahol lehetőségük volt testközelből megfigyelni a legújabb szovjet technikát: a MiG-29-est. Volt olyan eset is, amikor egy MiG-29-es repült célt a magyar 21-esnek.
1990. augusztus 18-19-én a Kecskeméten tartott nagy sikerű repülőnapon volt látható nyilvánosan a kiskunlacházi ezred kék 01-es MiG-29-ese és egy amerikai F-16-os. Egyik kiállított gép sem repült.