Egyoldalas érme, felül a verés éve (1515), alatta Leonhard von Keutschach herceg-érsek címere
alul "L" betű a herceg-érsekre utalva.
A Salzburgi Érsekséget Nagy Károly kérésére alapította a pápa 798-ban. A tartomány magába foglalta Ausztria és Bajorország nagy részét, valamint a Dunántúl jelentős részét. A missziós terület feladata volt a Kárpát-medence frankok által legyőzött avar lakóit keresztény hitre téríteni.
Az érsekek személyesen szenteltek templomokat a Balaton környékén, talán Zalavár templomait is. A térítő munkának a magyarok vetettek véget, amikor 907-ben a pozsonyi csatában megverték a bajor seregeket.
966-ban az érsekség megkapta a vámszedés, pénzverés, vásártartás és a világi bíráskodás jogát, 1322-ben a Német-római Birodalom önálló tartománnyá vált, végül 1815-ben megszűnt az önállósága és beolvadt Osztrák Császárságba.
A regnáló uralkodó címe "herceg-érsek", mivel az egyházi és világi hatalom egy kézben összpontosult.
Leonhard von Keutschach (született 1442 körül, valószínűleg a karintiai Viktringben; meghalt 1519. június 8. Salzburgban) Salzburg érseke volt 1495 és 1519 között.
Uralkodása kezdetén a Főegyházmegye pénzügyei romokban hevertek, a hozzá nem értő elődök nagy adósságokat hagytak maguk után. Az új és jól megtervezett gazdasági intézkedések fellendüléshez, valamint a művészet és kultúra első jelentős virágzásához vezettek. Salzburg a birodalom negyedik leggazdagabb fejedelemsége lett az osztrák örökös tartományok, a Bajor Hercegség és a Kölni Választófejedelemség után.
Leonhard von Keutschach a pénzben és az érmékben is jelentős változtatásokat hajtott végre, így ő lett a modern salzburgi pénzverés megalapítója.
Átmérő kb. 13 mm, súly kb. 0.35 g, anyaga ezüst, Numista.com katalógus szám N# 72978