Műszaki paraméterek:
átmérő: 29 mm
tömeg: 12,346 g
összetétel: 900‰ Ag
Darabszám
- 1879 (KM#453> 25.755.930 db
- 1889 (KM#469> 1.974.395 db
Előlap: FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS
M.H.S.D.O.AP.KIR. = Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Slavon-, Dalmátországok apostoli királya
Verdejel: K.B. (Körmöcbánya - szlovákul: Kremnica, németül Kremnitz, latinul: Cremnicium, ma
Szlovákiában)
Hátlap: MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer
Peremirat: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN (I. Ferenc József királyi uralkodói jelmondata)
Címer:
Koronás négyelt pajzs szívpajzzsal.
1. mező: Horvátország
2. mező: Dalmácia
3. mező: Szlavónia
4. mező: Erdély
Szívpajzsban a magyar kiscímer
Az 1867-es kiegyezés értelmében az Osztrák-Magyar Monarchiában közös volt a pénzügy, ennek ellenére Magyarországot saját tervezésű, itthon tervezett pénzérmék illették meg. Ezek voltak az első forgalmi forintérmék. (Károly Róbert uralkodása alatt vert arany forintok nem tekinthetőek "forgalmi" érméknek, inkább államügyek, hadikiadások során használták, esetleg a legvagyonosabb réteg kezén fordult elő.)
1892-ben bevezetésre került az aranyalapú korona pénzrendszer, de a forint olyan népszerű fizetőeszköz volt, hogy az új pénz csak lassan tudta kiszorítani a forgalomból. Ezért csak 1900-ban vonták be a forintokat hivatalosan, ennek ellenére a korona megszűnéséig, 1927-ig közkézen forogtak.